Ellenzék verboten, tilos! – morogta Németország a gyenge gazdasági adatokra

Mesélnék egy viccet.

És azt tudják, miért nem Németországban próbálja meg leváltani a diktatúrát a Tisza Párt?

Hogy nem vicces? Ja, nem is vicc. Bocsánat.

Minden politikai kultúrában más típusú kópiummal vészelik át nemzeteink nagyjai a rossz gazdasági adatok jelentette kellemetlenségeket. A magyar politikát a cselekvés jellemzi – aggasztó gazdasági adatokra élénkítés, adócsökkentés és ipartámogatás a válasz.

Bár az első negyedéves gazdasági adatszolgáltatás hetében az adóparadicsom Írországon kívül senki sem kapott Európában különösebben jó híreket, igazán fekete levest három helyre hozott a postás: Németországba, Ausztriába és Magyarországra. Németországban ráadásul a rossz gazdasági hírek egybeestek egy másik, az uralkodó pártok számára meglehetősen kellemetlen hírrel: a tizenkét éve mindennek is elmondott, adminisztratívan csuklóztatott, koalíciókötésből kizárt Alternatíva Németországnak (AfD) megelőzte a februári választásokat még megnyerő, kormányzásra készülő Kereszténydemokrata Uniót (CDU), s ezzel ők lettek Németország legnépszerűbb pártja.

Szerencsére a német jogállam gyorsan lépett,

A 2021-ben már „szélsőjobboldali-gyanúsnak” minősített AfD-t ugyanis pénteken a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal „bizonyítottan szélsőjobboldalinak” minősítette annak okán, hogy álláspontjuk szerint „a pártban uralkodó, etnikai származáson alapuló felfogás nem egyeztethető össze a szabad, demokratikus renddel”. Erre épp most döbbentek rá, Németország gazdasági stagnálásának harmadik évében, rögtön azután, hogy az AfD megelőzte a CDU-t. Ebből is látszik, mennyivel hatékonyabb Németország Franciaországnál: az Európai Unió kettes számú vezető demokráciájában már két éve Marine Le Pen pártja volt a legnépszerűbb, mikor végre eltiltották az elnökválasztáson való indulástól. Az Európai Unió egyes számú vezető demokráciája ehhez képest – biztos, ami sicher – percek alatt reagált a változó politikai realitásra, az orosz és belarusz jogállamnál messze gyorsabb, csak a török és a román jogállamhoz fogható tempóban.

Az új minősítés legitimálja az AfD további titkosszolgálati megfigyelését, valamint új impulzust adhat az immáron 25-26 százalékos párt betiltására irányuló törekvésnek, amely a német politika demokratikus középpártjainak körében széleskörű támogatottsággal bír. Az NDK kommunista pártjából kifejlődött, a februári választáson nagyot nőtt Balpárt (Linke) hivatalos álláspontjaként vallja, hogy az AfD-t be kell tiltani; a CDU, a szociáldemokraták és a Zöldek soraiból csak képviselők egyes csoportjai vannak ezen a véleményen.

és mivel Németország félmunkát nem végez, ők nem elégednek meg az elnökjelöltek eltiltásával, náluk rögtön a legnépszerűbb párt betiltására irányul a tendencia.

Különösen izgalmas példa ez Magyarország számára, hiszen az AfD-hez kevés párt hasonlít annyira Európában, mint a Tisza Párt. Míg a legtöbb európai jobboldali párt tiszta profilú, erősen vezetett, egységes és kormányképes erő Orbán Viktor Fideszétől Giorgia Meloni pártjáig, addig az AfD egy átláthatatlan salátapárt, melyben a decens leszbikus liberálkonzervatívtól a kistérségi oberscharführeren át a Győzelem napján az orosz nagykövetségen fehér-kék-vörös trikolórban parádézó szobafestőig minden és mindenki megtalálható. És ott tolong a szavazóbázisban is néhány konszenzusképes szlogen körül mindenki, akinek – teljes joggal – nem tetszik a rendszer: nyugatnémet euroszkeptikus, keletnémet baloldali, szász szalonnáci, gazdasági liberális és keresztény konzervatív egyszerre.

(És persze nagyon sok tisztességes ember, önkormányzati és parlamenti politikus végső mentsvára is lett, miután immáron tizenkét éve fennáll.)

A Tisza Párt bizony embrionális pepitában ugyanez: azok különösebb értékekkel vagy politikai profillal nem rendelkező, értékteremtésre egyelőre nem képes, radikális gyűjtőpártja, akik szerint Magyarország sikertelen, és akik szerint a siker receptje eo ipso annyi, hogy takarodjon elfelé a nemteccikarencer. Minden más – érték, erkölcs, szakpolitika – mellékes.

Az lesz az új világunk, amelyben a rendszerrel szembeni elégedetlenségnek nem lehet ma Európában sem pártja, sem elnökjelöltjei, és a rendszerellenzékiség osztályrésze a demokratikus jogállam szabályai szerint húsz százalék alatt kirekesztettség, afölött meg putyini adminisztratív ellehetetlenítés? És ha ez lesz az új világunk, akkor a rendszerellenzéket betiltani csak az európai fősodor politikai rendszereinek szabad, vagy bátran nyúlhatnak ehhez az eszközhöz más rendszerek is demokratikus étoszuk csorbulása nélkül?

Nem lesz ez így jó.

Ez is, amaz is úgy működik hatékonyan. A verseny éles, éhes, kreatív pártot teremt, az ellenfél betiltása meg kényelmes, lusta posványt. Figyeljék meg: a Fidesz valóságos politikai innovációgyárrá vált a Tisza Párt felfutása óta, s ebből a hazának már most haszna van.

Nyugat-Európában sem szabad a politikai versenyt megúszni. Nem élhet lusta posványban Németország, mert az végső soron egész Európát lusta posvánnyá teszi.

Aki ezt a mechanizmust kiiktatja, magát lövi lábon. Meg a rá bízottakat.

Nyitókép: RALF HIRSCHBERGER/AFP

***